Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az erdő szifilisze

2015.07.05

Minél többet tud az ember a borreliózisról, annál világosabb lesz, hogy mekkora a tudatlanság a betegség terén. Legalábbis ezt támasztja alá néhány előítélet és a diagnosztikát és az egészségügyi következményeket övező ellentmondás.

Írta: Thomas Meißner

nemet-cikk.jpg

A sok lehetséges későbbi szövődménynek köszönhetően a kullancsok által terjesztett Borreliózis tulajdonképpen az erdő szifilisze. Sok betegségképet tud utánozni, különösképpen az autoimmun betegségekre igaz ez. Ennek egyik oka a borrelia által okozott sokféle betegségmegjelenési forma.

Sokféle Borrelia alfaj van, mint pl. amelyek a b. burgdorferi-seno-lato komplexhez tartoznak, melyek megtalálhatóak a tünetekkel rendelkező betegeknél- mondja Christian Peronne párizsi professzor a Német Borreliózis Társaság (Deutsche Borreliose-Gesellschaft) erfurti évfordulóján.

Ezekhez tartoznak pl. a b. spielmani ami a korai bőrtünetekért felelős, b. lonestari ami a lyme-borreliózishoz hasonló betegségképet okoz, b. lusitaniae amit a vaszkulitises betegeknél találtak meg.

Elsőként a b. miyamotoi-t fedezték fel, ami a visszatérő lázrohamokért felelős, valamint szintén lyme-kórhoz hasonló megbetegedést okoz Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában.

Ehhez tartozik, hogy további kullancsok által terjesztett baktériumok, vírusok és paraziták is közrejátszanak abban, hogy milyen betegség alakul ki. Az USA-ban 2-12%-a a lyme betegeknek humán anaplazmózisban is szenved, 2-40% közötti számban pedig a babézia korokozó egy maláriához hasonló betegséget vált ki a betegeknél.

Tehát a borreliózis mellett még sok más betegségről is szó van, ezért valójában egy szindrómáról beszélünk – mondja Karl Bechter professzor Ulm-ból, a DBG kongresszus egyik szervezője.

Emlékeztet rá, hogy a fertőzés nem jelent automatikusan betegséget „Minden betegség a hordozójától függ, vagyis annak a genetikai adottságaitól, az immunrendszere aktuális állapotától valamint a többi egyéb fertőzéstől is, amiket korábban már megállapítottak nála.

A kórokozó képességeit figyelembe kell venni, ugyanis egy nagyon trükkös baktériumról van szó. Egy bizonyos anyaggal veszi körbe magát, és úgy változtatja a formáját, hogy mikroszkóp alatt gyakran nem lehet felismerni.
A borrelia cisztává képes alakulni, és hosszú ideig képes túlélni az antibiotikus kezelés ellenére is. Dr. Sápi Éva figyelte meg, ahogyan a borrelia néhány napon belül szimmetrikus képződményeket formál és biofilmet épít maga köré.

Az ELISA a tesztelésre egyszerüen alkalmatlan módszer. Peronne professzor több tanulmányt is publikált, amelyek során a kereskedelemben kapható tesztek érzékenységét 37-70%-ban, 20-98% között, majd 34-59%-ban állapította meg.

Sürgősen jobb diagnosztikai tesztekre van szükség
„Gyakran nem a teszt összetétele a problémás, hanem annak az elvégzési módja – mondja Hartmut Prautzsch. Bechter hozzáteszi még, hogy a tudományosan kifejlesztett tesztek gyártói részben leegyszerüsítik a tesztet, és ezáltal annak érzékenységét tovább befolyásolják.
Melyik labor melyik tesztet használja, ezt az adott orvos nem tudja – és alig használja az adott tesztet. Ma már lehetséges lenne a teszteket fejleszteni, mondják a szakértők. Azonban a gyártóknak ez nem áll érdekükben.

A WesternBlot által kimutatott ellenanyagra gondolva – az ember csak azt látja, amit ismer is. Noha a WesternBlot teszt érzékenysége magasabb, mint az Elisa teszté, a borrelia a korai stádiumban az esetek kb. 20%-ban szeronegatív eredményt ad, a késői stádiumban már 50% körüli mértékben szeronegatív eredményt adhat.

A diagnosztikai eszközök sürgősen fejlesztést igényelnek. A megfelelő kutatásokat megfelelő mennyiségü pénzzel kell támogatni, mondják Bechter professzor és társai. Ez csak akkor fog megtörténni, ha a lyme borreliózis, mint népegészségügyi probléma elismerésre kerül.

Az USA-ban a CDC 2013. augusztusában elismerte, hogy a lyme borreliózis egy népegészségügyi probléma, mert az újonnan megbetegedett emberek éves száma tízszer magasabb, mint a bejelentett esetek száma.

Eredeti cikk: http://www.aerztezeitung.de/medizin/krankheiten/infektionskrankheiten/zecken/article/858849/borreliose-unterschaetzte-syphilis-wald.html