Lyme információs oldal

Soha nem látott mértékben nő a Lyme-kór előfordulása, a kullanccsal fertőzött területek aránya már felmérhetetlen nagyságú. Mégis kevesen oltatják be magukat.

A szakemberek már évekkel ezelőtt indított kullancsgyűjtési akció után úgy kommentálták a helyzetet: ,,kézigránátra számítottunk és kiderült: időzített bombán ül az ország". Pár nap alatt a teljes kapacitásunkat kimerítették, ráadásul a vizsgálati anyag negyede Lyme-kórral fertőzött volt. A helyzet pedig azóta még drámaian romlott is, a legutolsó jelentések szerint 40 százalékkal nőtt az esetek száma, a korábbi évek átlagánál csaknem kétszer több ilyen, a kullancsok által terjesztett megbetegedést jelentettek. Tavaly akadt olyan hét, amikor összesen 142 Lyme-kóros esetet regisztráltak, a szakemberek szerint közeledik az idő, amikor komoly közegészségügyi problémát okozhatnak a kullancsok.

Gyorsabban szaporodnak tehát, és nagyobb területen terjeszkednek a kullancsok. A szakemberek szerint a háziállatok körében kötelezővé kellene tenni a kullancsellenes kezeléseket, védőoltásra pedig mindenkinek szüksége volna.

S hogy hol és miért a drámai emelkedés?

Dr. Kapiller Zoltán, a téma legelkötelezettebbje, a Magyar Kullancs Szövetség elnöke szerint az utóbbi évek enyhe telei kedveztek a kullancsok szaporodásának, ráadásul megszűnt a szervezett kullancsirtás is, mivel az ehhez használt permetezőszert kivonták a forgalomból. Ma egyszerűen semmilyen védekezés sincs, a magyar területek jó része pedig parlagon hever.

,,Ma már gyakorlatilag bárhol és bármikor támadhatnak a vérszívók, ráadásul rejtett életmódjuk miatt még csak feltérképezni is lehetetlen, hol, mennyire terjedtek el, erről csupán a megbetegedésekből következtethetünk"- mondja az állatorvos, aki éppen ezért elsősorban azt tanácsolja: kerüljük a vadlegelőket, susnyákokat, bozótosokat, legyen az egy városi park vagy a szabad természet: a kullancs mindenütt komolyan fenyeget.

,,A globális felmelegedés miatt 15 százalékkal nagyobb területen élnek kullancsok, ami 100 millió turistát tesz ki veszélynek. Jelenleg egyébként 30 kullancsfaj él Magyarországon, a legveszélyesebb területek pedig Somogy, Zala és Vas megyében vannak" - mondta a szakember. A kullancsok riasztó hányada agyhártya-, illetve agyvelőgyulladást okozó vírussal fertőzött, és majdnem minden ötödik állatban megtalálható a Lyme-kór baktériuma. A szakember szerint csakis a tudatos felkészülésnek köszönhető, hogy mára évente körülbelül 50 a kullancs okozta agyhártyagyulladások száma a korábbi 100 helyett, a lakosság átoltottsága agyhártyagyulladás ellen azonban messze elmarad az ajánlottól. A legtöbb beteget Vas és Nógrád megyéből, valamint a fővárosból és az agglomerációból jelentették tavaly.

Az állatorvos felhívta a figyelmet arra is, hogy míg a szintén a kullancsok által terjesztett agyvelő-, és agyhártyagyulladás ellen van védőoltás, addig a Lyme-kór ellen nincs. Ráadásul a Lyme-kórt háromféle baktérium is okozhatja, ezért ,,nincs két egyforma beteg". A kórokozó ugyanis okozhat például szívproblémákat, ízületi gondokat, depressziót. A Lyme-kór alattomos tud lenni, mert egyes esetekben csak évekkel később jelentkeznek a tünetek, és ha nem kezelik a kórt, akár idegrendszeri problémákat is okozhat.

,,Évente több tízezer fertőzést lehetne elkerülni, ha tudnánk hol és mi ellen kell védekeznünk, mely területek a különösen veszélyesek" - figyelmeztet Kapiller Zoltán, aki éppen ezért elsősorban a megelőzésre hívja fel a figyelmet: a kullancskiszedő kanalat, ami nemcsak a precíz kiemelést segíti, de azt is, hogy elkerüljük a kullancs kínlódását, amivel csak több méreganyag kerülne a szervezetbe. Illetve azt a gyorstesztet, ami azonnal kimutatja, hogy a csípést okozó kullancs hordozza-e a Lyme-kórt. ,,Ez sokat segíthet abban, hogyha jelentkeznek a fertőzés okozta tipikus tünetek, a háziorvos azonnal tudja, milyen irányba induljon, s így a lehető leggyorsabban tudja kezdeni a kezelést" - teszi még hozzá a szakember.

Korábban egyetlen felmérés sem készült, így fogalmunk sem lehetett arról, hol milyen az érintettség. Ha valakit megcsípett egy kullancs, csak reménykedhetett abban, hogy nem betegszik meg, ám lehet, hogy pár év múlva bőrgyógyászati vagy szervi problémái adódtak. A Lyme-kórnak ráadásul nincs speciális tünete, nagyon sok betegségre emlékeztet. Antibiotikummal gyógyítható, de minél később derül ki a fertőzés, annál nehezebben. Legjellegzetesebb klinikai tünete a vándorló bőrpír, amely általában néhány napos lappangási idő után a csípés helyén jelentkezik. Enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkábban viszketés kísérheti, de felléphet magas láz, fej- és izomfájdalom, s lehetnek agyi izgalomra utaló tünetei is.

Lyme-kór

A WHO adatai szerint évente több százezer friss eset fordul elő, a kullancsok körülbelül 40 százaléka hordozza a kórokozót. Amerikában és a mi éghajlati övünkben a leggyakoribb a betegség. Magyarországon a Budai-hegység, a Balaton-felvidék, Börzsöny a ,,legfertőzöttebb" terület. A betegség gyakorisága évszaki ingadozást mutat. A kórokozó (baktérium) a kullancs középbeléből a vérszívás során annak nyálával jut az ember szervezetébe. A ,,vándorló" bőrpír a legjellegzetesebb klinikai tünet. A csípés körül minimum 48 óra elteltével, de akár hetek múlva is, a széli részek felé növekvő, 3-5 centiméternél nagyobb bőrpír jelentkezik, mely növekszik (nem vándorol!), kezelés nélkül hetekig fennáll.

A betegség korai tünete még a fülkörnyéki csípést követően kialakuló nyiroksejtes bőrcsomó, mely a fülcimpán cseresznyényi duzzanat formájában jelentkezik. Viszonylag gyakrabban előforduló megjelenési formája ízületi gyulladás lehet. Elsősorban egy nagyízület (például térd) érintett, a tünetek a csípés után hónapokkal jelentkezhetnek. Az idegrendszer érintettsége ritka. A betegség lappangva kezdődik és többnyire idült formában zajlik. A központi idegrendszeri formák hátterében krónikus agyhártyagyulladás áll. Jellemző tünete a szellemi funkciók csökkenése, fáradékonyság. Önállóan, vagy ehhez társulva jelentkezhet a környéki idegek gyulladása, melynek leggyakoribb tünete a vándorló zsibbadás, mely leginkább arcidegbénulás. A betegség leghosszabb lappangási idejű formája (akár 10 év) a végtagokon kialakuló bőrsorvadás.<p> </p><p>Oltás</p><p> </p><p>A Lyme-kór ellen nem létezik védőoltás: a betegség lappangási ideje több év is lehet, következményei pedig kezelés nélkül végzetesek. Az egyik következmény éppen az agyhártyagyulladás. Ez ellen azonban lehet és kell is vakcinával védekezni. De míg Ausztriában a lakosság csaknem 90 százaléka oltatja be magát, nálunk ez még a tíz százalékot sem éri el. Az alapoltás három részből áll, 3-5 évenként pedig emlékeztető injekciót szükséges adni. Az első oltást érdemes karácsony környékén beadatni a gyereknek, a másodikat 3-5 hónap múlva, így a harmadik éppen a tavasz eleji, nyár eleji időszakra esik majd. Komoly gond, hogy a gazdák nem figyelnek házi kedvenceikre, mivel a kullancs elleni védőkezelés nem kötelező, nem is igen foglalkoznak vele. A másik probléma pedig a kullancs export-import, nálunk ugyanis kullancsszempontból szabadon járnak-kelnek az állatok, így pedig nehéz az ellenük való küzdelem.</p>Egyéb védekezés: zárt öltözet, a könnyen ellenőrizhető ruházat, valamint a kullancs- és szúnyogellenes készítmények használata is. Az agyvelő- és agyhártyagyulladás vírusa nemcsak csípéssel, hanem belégzéssel és emésztőtraktuson át bejutva is képes megfertőzni az áldozatot. A nyers tej ivásakor is fertőződhet az ember, legutóbb két éve okozott tömeges fertőzést a nyers kecsketej. Amikor a kullancs közvetlenül támad, szakszerűen kell eltávolítani az erre a célra kifejlesztett kullancseltávolító kanállal. A kiszedett állatot érdemes egy műanyag üvegbe elzárni, majd szakemberhez elvinni, aki megállapítja, fertőzött állatról van-e szó. A fertőzés esélye csökkenthető, ha minél hamarabb eltávolítják a befúródott kullancsot. Kirándulások után gondos ,,kullancsszemle" javasolt. A bőrhöz közel, csipesszel könnyen kiemelhető a kullancs.<p> </p><p>A nőstény a veszélyes</p><p> </p><p>A vérszívók közül egyébként a nőstény jelent veszélyt, amely akár több száz méterről is megérzi az alapvető biológiai ingereket. A védekezés első lépése az agyhártya- és agyvelőgyulladás elleni védőoltás, a második a területvédelem, kerülni kell a vadak által látogatott helyeket, megszüntetni a ház melletti bozótosokat, farakásokat, gyakran kell nyírni a gyepet.

Forrás: Nők Lapja Cafe