Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Lyme-kór és stroke

2015.04.04

Stroke-ot utánzó Lyme-kór

Egy átbulizott éjszaka reggelén kórházba szállított 16 éves igen erős fejfájása, zavartsága jobb oldali arcfelének és jobb karjának bénulása, beszédzavarai stroke-ot feltételeztek. Mivel 16 éves korban a stroke extrémen ritka, más okot is kerestek a háttérben, így találtak rá a Lyme-kórra.

A Lyme-kórt a Kullancsok bélcsatornájában felszaporodó, a spirochaetákhoz tartozó Borrelia burgdorferi nevű baktérium okozza. A baktériumok a kullancscsípés és vérszívás során – vagy éppen a kullancs helytelen eltávolítása (összenyomása) miatt bekerülhetnek az emberi szervezetbe, és ott szétterjedve egymástól jelentősen eltérő tüneteket okozhatnak (erythema migrans, akrodermatitisz, ízületi panaszok, kardiovaszkuláris tünetek, neurológiai elváltozások: arcideg bénulás, perifériás neuropátia, stb.). A Borrelia baktériumok bizonyos rezervoir-állatokban (egyes rágcsálókban, madarakban) folyamatosan fenn is maradhatnak.

Ha endémiás területen vagyunk, és ismerjük a csípést, ráadásul erythema migrans (a kullancscsípés körül kialakuló jellegzetes, növekvő, ovális alakú bőrpír) jelen van, akkor klinikailag elég könnyen (bár a kisebb bőrelváltozás esetén még a nagy gyakorlattal rendelkező szakemberek sem egyértelműen) diagnosztizálható a betegség, de bonyolultabb esetekben már szerológiai igazolás szükséges. Több olyan eset is ismeretes, amikor a tévesen „krónikus Lyme-kór”-nak nevezett nem specifikus tünetek mögött daganatos betegség húzódott meg. Lyme-kór okozta karditiszt, sőt a hirtelen szívhalált is leírták már. A Lyme-kór kezelésére különböző antibiotikumokat használnak a penicillintől a doxiciklinig.

Az Annals of Emergency Medicine-ben 2015. február 25.-én online megjelent közlemény szerint egy tinédzser korú fiatalnál hirtelen fellépő isémiás stroke-nak látszó kórkép alakult ki, ami végül Borrelia burgdorferi fertőzésnek bizonyult. A gyors és korrekt diagnózisnak köszönhetően a fiatalnak nem adtak be fölöslegesen veszélyes trombolitikus gyógyszert. Dr. Arseny A. Sokolov (Centre Hospitalier Universitaire Vaudois, Lausanne, Svájc), a közlemény első szerzője szerint egy éjszakai diszkózás utáni reggelen szállítottak be a kórházba egy 16 éves lányt, akinél akut módon megjelenő igen erős fejfájás és zavartság jelentkezett. Mivel arcának jobb oldala és a karja is megbénult, ráadásul beszédzavarai is voltak, sürgősségi ellátásra, és esetleges trombolízisre helikopterrel szállították egy központi kórházba. A tünetek stroke-ot feltételeztek: a jobb oldali arc- és felső végtagi bénulás, a beszédzavar, az értelmi zavarok mind stroke-ra mutattak, ezért trombolízist fontolgattak. Viszont 16 éves korban a stroke extrémen ritka, ezért más okot is kerestek a háttérben, így találtak rá a Lyme-kórra.

A kezdeti tünetek után 3 órával a hemiparézis oldódott, de a beteg továbbra is zavart, nyugtalan és agresszív volt. Bár beszédzavara volt, de meningizmus nem volt észlelhető. A motoros és szenzoros kiesések megoldódtak, a reflexek és egyéb ideggyógyászati jellemzők normálisak voltak. A fennálló beszédzavar típusa transzkortikális szenzoros afáziára utalt. Bár a jobb oldali arc- és felsővégtagi gyengeséget nem tudták lokalizálni, de a nyelvi és motoros zavarok fokális bal parietotemporális érintettségre utaltak. Az isémiás stroke-ot és a görcsrohamokat nem okozó status epilepticust kellett elsőre kizárni. A fiatal beteg a trombolitikus kezelésnek a felnőtt betegekre vonatkozó európai 4-5 órás „ablakában” volt még, bár gyermekek/fiatalok esetén még nincs határozott álláspont e kérdésben. A gyógyszeres (drogos) mérgezést és a pszichológiai eredetet is meg kellett fontolni, bár ezek kizárhatók voltak a beteg kórházba kerülése előtti 16 órájának ismeretében.  Koponya CT-n agyi lézió, vérzés, vaszkulitis, sinus venosus trombózis nem volt látható, de agyi diffúz hiperperfúzió és a bal temporoparietális junkció foltos perfúziója volt észlelhető, ezek alapján a trombolitikus kezelés lehetőségét elvetették. A status epilepticust EEG-vel, a drog- és egyéb mérgezéseket toxikológiai vizsgálatokkal kizárták. Lumbál-punkcióval emelkedett leukocita-szintet (45% neutrofil), emelkedett fehérjét és laktátot találtak csökkent glukóz érték mellett. Ez a bakteriális meningitis diagnózisát igazolta, mely miatt i.v. ceftriaxont, amoxicillin/klavulonát és aciclovir kezelést kezdtek, melyre szinte azonnal javulás következett be. A tünetek 24 órán belül oldódtak, csak némi amnézia maradt. Immunvizsgálattal a vérből B. burgdorferi IgG, IgM, és C6 Lyme immunglobulin pozitivitás igazolódott, a liquorból szintén, az intratekális antitest index 7,1 volt – a normál 1,5-el szemben. A liquor CXCL 13 kemokin értéke kb. a normál kétszerese volt.

Annak ellenére, hogy a beteg nem számolt be kullancs-csípésről, az esetet akut neuroborreliozisnak tartják. 4 hetes ceftriaxon kezelés után a fiatal lány kifogástalan klinikai állapotba került. Szerzők kiemelték a lumbál-punkció és az empirikus módon, azonnal bevezetett antimikróbás kezelés fontosságát.     

 

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

1. Medscape Medical News

2. Annals of Emergency Medicine 

Forrás: Orvostovábbképző Szemle Online